Töltés

A hely megszűnt vagy törölve lett

A Csurgó Étterem már nem elérhető az oldalon.

Sajnáljuk, de az Csurgó Étterem már nem elérhető az oldalon. Reméljük a lenti ajánlóban találsz olyat, ami tetszik, de ha mégsem, a fenti kereső segítségével több, mint 7000 hely között válogathatsz!

Csurgó Étterem

3.2
(15)

2120 Dunakeszi, Duna sor 28

Korábbi értékelések

  • Az étel hideg volt, a felszolgálás nem túl jó!
    Közölve a problémát ere hivatkozással csak a számlán szereplő összeget fizettem, nem adtam bora valót!
    A felszolgáló sértődötten közölte, hogy a borravaló a felszolgálásért jár nem az étel milyenségéért!!!!!!?????

    ·
  • Mi sajnos nem néztünk utána itt a helynek, ha megtesszük, biztosan nem megyünk be. A korábban leírtak teljesen megállják a helyüket. A pincérnőről szóló egymástól nagyon eltérő vélemények valószínűleg abból adódnak, hogy két szőke pincérnő viszi a helyet. Mi nem a kedvesebbiket kaptuk....
    Az ételek mennyisége is, ára is rendben volt. A prémium alapanyagok minősége azonban nagyon gyatra (pl. libamáj). Erre sajnos már előre számítani lehetett, mert árban (szinte) nincs különbség egy libamájjal társított étel és egy "sima" rántott csirke között. Ez pedig számomra azt jelenti, hogy sok jóra nem számíthatunk.
    A hely: a belső rész tele volt. Fatüzelésű kandallóban égett a tűz. Ez volt az egyetlen +.
    A szőke pincérnő addig nem volt flegma, amíg nem jeleztük, hogy a szénsavas üdítőben nincs szénsav. Erre azt találta mondani, hogy van benne, csak a 2 literes flakonból öntve (!!!!) ez történik. Erre én: tehát akkor nincs benne. Erre ő egy fél hátrafordulással kombinált vállrándítással válaszolt, mert miközben beszéltem hozzá, elsétált. Később visszaküldtük a kólát. Nem kértük, hogy ne számítsák fel, fel is számították.
    A számla helyett egy papírcetlit kaptunk, régi vendéglátós trükk ez...

    Összességében megbántuk, hogy oda mentünk. Ezt a hibát soha többet nem fogjuk elkövetni. A rév utca végén balra fogunk kanyarodni. Lehet, hogy 2x annyiba kerül majd, de ott nem csalódunk.
    Azok akik abban reménykednek, hogy változni fog bármi, azoknak azt üzenem, hogy ne reménykedjenek. Amíg van vendég, nem fog változni semmi. Az pedig nagyon sok idő, míg minden helyi lakos el fogja kerülni a helyet. Ezen kívül valószínű, hogy a tulaj is sz@rik rá, olvasva a 40 fős tantestület élményeit.

    ·
  • Sajnos legutóbb keserű szájízzel távoztunk innen mi is, a szőke pincérnő miatt.
    Szemtelennek, kioktatónak találtam már akkor is, amikor ránk szólt, hogy a poharakat csakis az alátéteken tartsuk, mert nagyon sokba kerül a terítők mosása.
    Miután fizettünk, a társaság egy része kiment a vendéglőből, én édesanyámmal a mosdóba mentem, ahol hallottam, hogy hangosan szidalmaz minket, mert szerinte nem adtunk elég borravalót és ezt ő pofátlanságnak tartja.
    Kár elrontani ezt a vendéglőt ilyen kiszolgálással, mert különben egy nagyon kellemes, szerethető hely lenne.

    ·
  • Mindenki figyelmébe tudnám ajánlani ezt az éttermet aki szép környezetben szeretne a családdal vagy barátaival egy finom ebédet vagy vacsorát elfogyasztani.(az ebédet ajánlanám mert látni a gyönyörűséges tájat)Elég sokan voltak vasárnap ebédidőben amit nem csodálok mert elérhető áron jót eszik az ember.Felszolgáló hölgy nagyon kedve volt mert ajánlotta a levest ne haljunk éhen addig míg a főétel kész lesz mert kb40 percet kell várni.Kicsit ijesztő volt a sok idő de a leves 5percre kint volt és a főételre is keveset vártunk szerencsére ami ismételten nagyon finom volt.Kíváncsian várom a téli napokat mert kandallóval fűtenek és biztos nagyon hangulatos lesz.Igyekszünk többet ide jönni!Köszönjük :-)

    ·
  • Duna parton egy egyszerű étterem nagyon szép kilátással és finom ételekkel lepett meg bennünket.Családi szülinapot tartottunk és mi még sosem jártunk itt szüleinkkel ellentétben.Kellemesen csalódtunk ( a kritikákat olvasván) a pincérnő nagyon kedves és figyelmes volt annak ellenére hogy teli volt az étterem és még nagypapának kihozván a tortát énekelt is.Szüleink régóta ide járnak és most már mi is fogunk.Köszönet a szakácsnak a finom ételért a szőke pincérnőnek a kedvességéért.Korrekt ár arányában a mennyiség is megvolt.Gratulálunk így tovább!

    ·
  • Két hónap távlatából talán higgadtabban tudok beszámolni "élményeinkről".
    Június közepén tanévzáró, tantestületi vacsorára mentünk a Csurgó étterembe. Mivel közülünk néhányan már jártak itt, bizakodva, egy szép este és jó vacsora reményében keltünk útra. Ahogy már az előttem szólók is írták, az étterem nagyon jó helyen van. A nagy hőségben alig vártuk, hogy bemehessünk a légkondicionált (előre lefoglalt), helyiségbe, ahol valóban kellemes hűvös és szépen megterített asztalok fogadtak.
    Aztán elkezdődött az őrület. Megjelent a szőke felszolgálónő, és emelt, nagyon magabiztos hangon előadta a jogainkat: nekünk kuss, az van, amit ő, illetve a kedves főnök akar, nem lesz itt össze-vissza evés-ivás, rendnek kell lenni. Majd serényen megszámozott minket. Mind a negyvenünket! Ha nem sajnálták volna a pénzt és a busás hasznot, talán még bélyegzőt is vettek volna, nehogy véletlenül összekeverjük az általa kiosztott számokat. Szőke miniszoknya időnként megjelent, harsányan kiabálva a számokat osztotta a kaját.
    Szó, mi szó a felszolgált étel finom volt, bár én nem azt kaptam, amit kértem, de szólni nem mertem. Ettünk hát csöndben, hiszen azért mentünk oda. Az előre rendelt menüben egy ital is szerepelt, és mivel a légkondit megérkezésünk után szinte azonnal kikapcsolták, az ajtó -mint a birkaólban -csukva volt, meg amúgy is kimelegedve érkeztünk, itókánk hamarosan elfogyott. Szerettünk volna rendelni, de nem lehetett. Amíg az ételt nem szolgálják fel, addig nem! Mert a szőke egyedül volt. Meg különben is, mi a fenének jöttetek ide. Igaz, a főnök a bárpultban pöffeszkedett, de ő sem ért rá. Figyelte, mit csinál a szőke, és valószínű nagyon büszke volt rá, neki nem kellett közbelépnie.Elégedetten szorongatta a sörcsapot.
    Mikor már nem bírtam tovább, odaoldalogtam hozzá. Farkamat behúzva, fejemet lesunyva, alázatosan, hogy érezze, ő a főnök, nemhiába szorongatja már egy órája a sörcsapot. A pénztárcámat feltűnően magam elé tettem, hogy lássa, fizetőképes vagyok, és nem akarok lelépni fizetés nélkül. Vettem egy nagy levegőt és bátorkodtam egy hideg ásványvizet kérni. A következő párbeszéd zajlott köztünk a rendelés elhangzása után:
    Főnök: Kinek a számára? (Nem is értettem, mivel mindenkinek saját száma volt, miért kértem volna más számára.
    Én: A magam számára. (Ha magyar nyelv kell neked, hát legyen)
    Főnök: A számát kérdeztem.
    Én: Nekem nincs számom.
    Főnök elképedve: Az nem létezik, olyan nincs! (Már emelte a hangját)
    Én: Ad egy ásványvizet, amit most kifizetek vagy menjek át a szomszéd kocsmába?
    Főnök (a szőke nélkül egy senki volt, meg amúgy is): Tudja mit? Menjen át!
    Átmentem, átmentünk többen. Örültek nekünk! Úgy ittunk, mint teve az óázisban. Ez egyetlen jó emlék erről az estéről. Egy biztos, mi közel negyvenen voltunk ott, közülünk oda soha többé be nem teszi a lábát senki. És mindenkit figyelmeztetünk, nehogy elcsábítsa a kilátás, a Duna fuvallata. Itt a vendéget utálják.

    ·
  • Június közepén tanévzáró, tantestületi vacsorára mentünk a Csurgó étterembe. Mivel közülünk néhányan már jártak itt, bizakodva, egy szép este és jó vacsora reményében keltünk útra. Ahogy már az előttem szólók is írták, az étterem nagyon jó helyen van.
    A nagy hőségben alig vártuk, hogy bemehessünk a légkondicionált (előre lefoglalt), helyiségbe, ahol valóban kellemes hűvös és szépen megterített asztalok fogadtak.
    Aztán elkezdődött az őrület. Megjelent a szőke felszolgálónő, és emelt, nagyon magabiztos hangon előadta a jogainkat: nekünk kuss, az van, amit ő, illetve a kedves főnök akar, nem lesz itt össze-vissza evés-ivás. Majd serényen megszámozott minket. Mind a negyvenünket! Ha nem sajnálták volna a pénzt és a busás hasznot, talán még bélyegzőt is tettek volna ránk, nehogy véletlenül összekeverjük az általa kiosztott számokat.
    Szó, mi szó a felszolgált étel finom volt, bár én nem azt kaptam, amit kértem, de szólni nem mertem. Ettünk hát csöndben, hiszen azért mentünk oda. Az előre rendelt menüben egy ital is szerepelt, és mivel a légkondit megérkezésünk után szinte azonnal kikapcsolták, az ajtó -mint a birkaólban -csukva volt, meg amúgy is kimelegedve érkeztünk, itókánk hamarosan elfogyott. Szerettünk volna rendelni, de nem lehetett. Amíg az ételt nem szolgálják fel, addig nem! Mert a szőke egyedül volt. Meg különben is, mi a fenének jöttetek ide. Igaz a főnök a bárpultban pöffeszkedett, de ő sem ért rá. Figyelte, mit csinál a szőke, és valószínű nagyon büszke volt rá, neki nem kellett közbelépnie. Fogta hát elégedetten a sörcsapot.
    Mikor már nem bírtam tovább, odaódalogtam hozzá. Farkamat behúzva, fejemet lesunyva, alázatosan, hogy érezze ő a főnök, nemhiába szorongatja már egy órája a sörcsapot. A pénztárcámat feltűnően magam elé tettem, hogy lássa, fizetőképes vagyok, és nem akarok lelépni fizetés nélkül. Vettem egy nagy levegőt és bátorkodtam egy hideg ásványvizet kérni. A következő párbeszéd zajlott köztünk a rendelés elhangzása után:
    Főnök: Kinek a számára? (Nem is értettem, mivel mindenkinek saját száma volt, miért kértem volna más számára.
    Én: Az én számomra (Ha magyar nyelv kell neked, hát legyen)
    Főnök: A számát kérdeztem.
    Én: Nekem nincs számom.
    Főnök elképedve: Az nem létezik, olyan nincs! (Már emelte a hangját)
    Én: Ad egy ásványvizet, amit most kifizetek vagy menjek át a szomszéd kocsmába?
    Főnök (a szőke nélkül egy senki volt, meg amúgy is): Tudja mit? Menjen át!
    Átmentem, átmentünk többen. Örültek nekünk! Úgy ittunk, mint teve az óázisban. Ez egyetlen jó emlék erről az estéről. Egy biztos, mivel közel negyvenen voltunk ott, közülün oda soha többé be nem teszi a lábát senki. És mindenkit figyelmeztetünk, nehogy elcsábítsa a kilátás, a Duna fuvallata. Itt a vendéget utálják.

    ·
  • Az étterem Dunakeszin belüli elhelyezkedése (Duna part) kitűnő lehetőséget adna egy igényes, színvonalas vendéglátó egység kialakításához. Gyönyörű kilátás, hangulatos kerthelyiség, megfelelő érték/ár arányú ételek.
    Ennek ellenére a hely nem nyújt magas vendéglátói színvonalat, amit szerintünk a felszolgáló személyzet hozzáállásának, vendéglátásnak nem nevezhető kiszolgálásának köszönhető!
    Esetünkben feleselő, flegma válaszokat kaptunk kéréseinkre, nemtörődöm figyelmességet és fikarcnyi kedvességet sem kaptunk....annak ellenére hogy 10 fős születésnapi családi ebédet tartottunk, ami nem kis fogyasztással jár(hatott volna).
    A 2 fiatal felszolgáló hölgy ugyan sietve közlekedett az asztalok között, de ebbe a rohanásba belefeledkezve elfelejtették hogy VENDÉGLÁTÓ egység alkalmazottjai, tehát Ők vannak értünk és nem mi Ő értük! Mi vagyunk a FIZETŐ VENDÉGEK!
    Az ételek ugyan finomak voltak, de a felszolgálók hanyagsága, szemtelensége rányomta a bélyegét születésnapi ebédünkre. :(

    ·
  • Csatlakozom az előttem szolokhoz a belépésig minden rendben volt,onnan jőttek a problémák a kedves pincérnő már azt szóvá tette hogy miért nagy asztalhoz ülünk le amikor csak négyen vagyunk kővetkező nagy baj az volt hogy elsőre nem tudtuk mit igyunk akkor már jőtt a szájhuzogatás hogy vissza kellett jőnnie akkor ezek után szóvá tette amikor egy salátával kevesebbett kértünk véletlenül hogy ne szórakkozzunk már vele hogy mi most mindent egyesével rendelünk ezt szó szerint mondta!!!!! azt hozzáteszem rajtunk kivül 2asztal volt foglalt!!!!!! sorolnám tovább de ennyi elég szerintem ezek után a borravalót sem fogadta el 10és 20forintosokban adott vissza amikor megkérdeztem ez mi elfordult nagy fejrázzás kőzepette és elment köszönés nélkül.!!!!!!!!
    Nagyon jo lenne ha orvosolni tudnák az ügyet és a kolleginát mert jó kis hely lenne!!

    ·
  • Sajnos csatlakoznom kell Peter111 véleményéhez.
    Többször voltunk már ebben az étteremben, egészen eddig probléma nélkül.
    Az a bizonyos szőke pincérnő rontotta el a mi hangulatunkat is.
    A probléma ott kezdődött, hogy megkérdeztük kicserélte-e a kért pálinkát, ami már szemmel láthatóan nem tetszett neki, szájhúzásából erre következtettünk. Megrendeltük az ételeket, italokat. Folytatásként kértünk még pálinkát, másik körben cola-t, majd újabb salátát. Amikor a Hercegnő megjegyezte, hogy szórakozunk Vele? Egyesével rendelünk? Megértem ha telt ház lett volna, de mivel három asztalnál ültek, úgy gondolom szó nélkül kellett volna teljesítenie a munkáját. Különben is ez a feladata, azt hiszem ezért kapja a fizetését!
    Távozásunkkor ennek a flegmatikus kiszolgálásnak nem megfelelően, szerettünk volna mégis borravalót adni. Erre a kishölgy rángatta a fejét és kiaprózva pontosan adott vissza, vagyis kidobta a pultra. Valóban nem érdemelte meg.
    A bunkóságát azzal tetézte, hogy amikor elhagytuk a helyet köszöntünk és bemutatva intelligenciáját még csak vissza sem köszönt.
    Amúgy az étel ízletes volt. Nagyon sajnálom, hogy ilyen alkalmazottak veszik el a helyet a jó munkaerőtől. Azt hiszem ez minősíthetetlen!

    ·
  • Kétszer voltunk. Előszőr nagyon rendben volt minden kb 10/10 volt minden. (Hangulat, étel , kiszolgálás, ízek)

    Másodszor most vasárnap azaz 2011.10.02-án. Az ételre sajnos sokat kellet várni. (Mindegy jó munkához idő kell kb 50 perc) A fő gond hogy csalódtunk mind a négyen. Az oka egy szőke pincérnő volt aki abszolút nem ide való.
    Kritizálja a rendelésünket, velünk rakatja ki a poháralátéteket, lenézően közli hogy a szakács nem fogja a két egyszemélyes tálat kihozni ami a ház ajánlata hanem egyberakja 1db két személyessé, amikor szólunk a kollegájának hogy segítsen már rajtunk had rendeljük azt amit szeretnénk ha már nem ingyen kérjük, akkor visszajön és leteremt minket + még a kolleganőjével a pultban kibeszél minket hogy "hisztisek" vagyunk. Ez kissé megalázó volt hm...
    Hát ilyet még nem pipáltam étteremben.
    Az étel rendben lett volna egy hús volt szenes csak azt meghagytam, a barátnőm szintén. Nem igazán éreztük jól magunkat.
    A másik pincér srác viszont nagyon korrekt őt ajánlom, meg magát az éttermet is. Első alkalommal ő szolgált ki minket pár hónapja. Az étel akkor csak 25 perc volt, ugyanennél a menünél.

    ·
  • Tavaly óta az asztal,pad még mindig billeg,legközelebb viszünk csavarhúzót,mert nagyon zavar!Mindig nekünk kell szólni,hogy az asztalt törüljék le!

    ·
  • Az étel remek, a hely szintén, a személyzet kedves, kell ennél több?
    Jó időben a teraszról bámészkodhatunk, télen a helyiségből ,kandallóban pattogó fahasábok ontják a meleget. A finom ételek mellett pazar kilátás nyílik a Dunára, . Az esti kivilágított hajók 30m -re úsznak el a nagy panoráma üveges terasz előtt! Tessék elképzelni ezt hóesésben!
    Nagyon jó!

    ·
  • Mi a párommal 2009.januárjában voltunk itt,de én már előtte is megfordultam ezen a helyen
    többször.Lévén a Duna partján van,hangulatos,főleg nyáron a teraszon.A belső helység kevésbé hangulatos,de összességében jól éreztük magunkat.Az ételek finomak,ár-érték
    arány jó.Ajánlom azoknak,akik egy kellemes Duna parti séta közben elfogyasztanának
    egy vacsorát,távol a város zajától,nem luxus körülmények között,egy "nem túl modern" étteremben,a szó jó értelmében.

    ·
  • Minden nagyon rendben volt!

    ·

Hasonló helyek a környéken

A weboldalon cookie-kat használunk! A böngészés folytatásával jóváhagyod, hogy a cookie-kat használjunk. További információ Bezárás