Kínai Éttermek Budapesten

Gasztro-kisokos: kínai ételek és éttermek

A kínai gasztronómia az egész világon egyedülálló. Szinte nincs olyan ország, ahol ne lenne legalább egy vagy két kínai étterem. Kínai Kelet-Ázsia legnagyobb és a világ egyik legnépesebb országa, nem véletlen tehát, hogy a konyhaművészete is kiemelkedő. Bizonyára mindenki hallott már pekingi kacsáról és szecsuáni csirkéről, de a kínai gasztronómiában ennél sokkal több rejtett kincs található.

Kínai konyhaművészet

A konyhaművészet a kínai kultúra fontos része, melyet a különböző régiók konyhái együttesen alkotnak. A kínai diaszpóra és az ország történelmi jelentősége miatt a kínai gasztronómia sok más ázsiai ország konyhaművészetére is nagy hatással volt. Az egyes kínai tartományokban jellemző fűszerezési és főzési technikák kialakulásért részben a történelmi háttér, részben az etnikai csoportok közötti különbségek a felelősek. Mindemellett nem elhanyagolható tényezők az ország földrajzi adottságai, jellemzői sem: a hegyek, folyók, erdők, sivatagok és a részben trópusi éghajlat nagyban befolyásolják a helyben elérhető alapanyagok fajtáját, mennyiségét és minőségét. A négy legismertebb konyhaművészet a Chuan (nyugati régió), a Lu (északi régió), a Yue (déli régió) és a Huaiyang (keleti régió) nevet kapta. A hagyományos, kínai regionális konyhaművészet olyan alapvető tartósítási eljárásokat használ, mint a szárítás, a sózás, a savanyítás és a fermántálás vagy más néven erjesztés. Tradícionálisan a kínai ételeket három tulajdonság alapján jellemzik; ezek a szín, az illat és az íz.

A rizs az egyik legalapvetőbb élelmiszer Kínában. Nagy mennyiségben elsősorban a rizstermő területek környékén fogyasztják párolt rizs formájában, mely jellemzően fehér rizsből készül. Kínai déli részén az emberek szívesen fogyasztanak rizskását reggelire. Rizsből készítenek továbbá sört és ecetet is. A híres úgynevezett „ragadós rizs” a különleges fogások egyik legnépszerűbb kísérője.

A rizs mellett a szójából készült termékeknek is fontos szerep jut a kínai gasztronómiában. A legkedveltebb a szójatej, a szójapaszta, a szójaolaj és a fermentált vagy erjesztett szójaszósz. A közismert zöldségek mellett a kínai konyha fontos alapanyagai a bébikukorica, a pak choy (bordáskel), a kínai padlizsán, a kínai brokkoli, a vízigesztenye, a lótuszgyökér és a bambuszrügy is. Az indiaihoz hasonlóan a kínai konyha is előszeretettel használ fűszereket. A regionális konyhák kedvelt fűszerei a friss gyömbér, a fokhagyma, a koriander és a szeszámmag, de népszerű még a szecsuáni bors, a csillag ánizs, a fahéj, az édeskömény, a szegfűszeg és a fehérbors is. Ízfokozásra szárított gombát, szárított garnélát, szárított mandarin héjat és szárított szecsuáni chilit használnak.

Szintén ízesítésre használják a szójaszószt, mely fermentált szójababból és búzából készül, és Kínából indult világhódító útjára. Manapság már a legtöbb magyarországi boltban is beszerezhető. Viszont nem a szójaszósz az egyetlen jellegzetes szósz a kínai éttermekben. Az osztriga szósz, a rizsecet, a Chinkiang fekete rizs ecet, a halszósz és a furu (fermentált tofu) is széles körben elterjedt.

Az étkezések végén leggyakrabban gyümölcsöt fogyasztanak desszertként. A kínai édességeket teával szolgálják fel, általában az étkezés közben vagy végén. Kínai nyugati részén a világ más részein is népszerű krémes, crème brûlée és sajttorta is közkedvelt desszertnek számít, bár a tradícionális kínai desszertek kevésbé édesek. Italok tekintetében a tea fontos szerepet játszik a kínai gasztronómiában, de hasonlóan népszerűek a baijiu és a huangjiu nevezetű erős szeszesitalok is. A bor ellenben kevésbé népszerű.

Kínai étkezési etikett

A japánokhoz hasonlóan a kínaiaknak is megvannak a maguk étkezi szokásai, szabályai. Az egyik legfontosabb szabály az életkorhoz köthető. A hagyomány szerint az idősek szednek először az ételből, és ők is kezdenek el először enni. A fiatalabbak csak akkor kezdenek enni, ha az asztaltársaság idős tagjai jelzik, hogy az étkezés megkezdhető. Mindig a hozzánk legközelebb eső tálról illik először szedni. Nem ildomos egyszerre túl sok ételt halmozni a tányérra. Az evőpálcika használatához is több szabály köthető. Ne állítsuk függőlegesen az evőpálcikát az ételbe, mert az a kínaiakat a temetési szokásokrra emlékezteti. Ne szúrjuk az evőpálcikát az ételbe, és ne is játsszunk vele. Kínában a kés az erőszak szimbólum a a hagyomány szerint, ezért kínai éttermekben nem helyeznek kést az asztalra. Szinte minden étteremben kérhető kanál és villa az evőpálcika helyett.

Kínai éttermek: tudnivalók, felszolgálás, rendelés

Néhány szokástól eltekintve a kiszolgálás hasonlít a nyugati éttermekben megszokotthoz. Belépéskor a felszolgáló az asztalhoz kíséri a vendéget, és kiosztja az étlapot. Ha először járunk kínai étteremben, érdemes segítséget kérni a felszolgálótól, hogy mennyi fogást rendeljünk. A helyek elfoglalása után a legtöbb étteremben teát szolgálnak fel. Gyakran szolgálnak fel savanyított zöldségeket és sózott húsokat ingyenesen előételként. A meleg főételeket egyesével szolgálják fel. A leves általában az étkezés utolsó előtti fogása, melyet gyümölcs követ.

Kínai éttermek Budapesten

Bizonyára mindenki hallotta már, hogy a hagyományos kínai ételek nem is hasonlítanak a Magyaországon és a világ más részein kapható kínai ételekre. Ennek az az oka, hogy az éttemek idomultak a vendégek igényeihez, hiszen minden kultúra más és más, és nem biztos, hogy a tradícionális kínai ízvilág ízlene egy francia vagy akár egy magyar vendégnek.

Szerencsére kínai éttermekből Budapesten sincs hiány. Szinte nincs olyan kerülete a városnak, ahol ne lenne legalább egy, és köztudott tény, hogy a legjobb kínai éttermek általában a legeldugottabb helyeken találhatók. Számtalan street food jellegű és hagyományos étterem közül választhat a fővárosba látogató. Jellegükből adódóan a legtöbb kínai étterem vegetáriánus és vegán ételeket is kínál, így azok is találnak kedvükre valót, akik a húsmentes táplálkozás hívei. A legkedveltebb ázsiai éttermek közé tartozik a Tao Budapest, a Hong Kong Étterem, a HeHe Kínai étterem, ahol tradícionáls kínai fogásokat kóstolhatunk. A hagyományos kínai ízek kedvelői körében Wang Mester Kínai Konyhája is nagy népszerűségnek örvend, ahol megtudhatjuk, milyen egy igazi Hun-Tun leves, milyen ízű a száznapos tojás, és mi az a Kou Shui Feipian. Megéri kísérletezni az ízekkel! Elő az evőpálcikákkal, kóstolásra fel!