Vegetáriánus Éttermek Budapesten

Minden, amit a vegetáriánus éttermekről és étrendről tudni kell

A vegetáriánizmus olyan étrend, melynek követői tartózkodnak a húsfogyasztástól, legyen az szárnyas, tenger gyümölcsei, marha-, vagy sertéshús. A vegetáriánus étrendre való áttérésnek számtalan oka lehet. Sokan pusztán az élet tiszteletbentartása miatt bojkottálják a húsfogyasztást. Ezeket az etikai motivációkat általában vallási meggyőződés vagy az állatjogi szempontok tiszteletbentartása indukálja. Emelett vannak, akik egészségügyi okokból, politikai, környezetvédelmi, kulturális, gazdasági, esztétikai vagy egyéb személyes okokból választják a vegetáriánus étrendet. Többféle vegetáriánus étrend ismert:

• Ovo-lakto vegetáriánus: az étrend követői fogyasztanak tojást és tejtermékeket is.
• Ovo-vegetáriánus: étrendjükben szerepel a tojás, de tejtermékek nem.
• Lakto-vegetáriánus: az ovo-vegetáriánusokkal ellentétben ők fogyasztanak tejtermékeket, de tojást nem.

Történelem

A vegetáriánus szó már 1839 óta része szókészletünknek, eredetileg a zöldség alapú diétát illették ezzel az elnevezéssel. Habár sokak körében a vegetarianizmus – akárcsak a veganizmus – egyre nagyobb népszerűségnek örvend manapság, a vegetarianizmus, mint koncepció már az ősi Indiában és az ókori görög civilizációk körében is elterjedt volt. A zöldség alapú étkezés már akkoriban is szoros összefüggésben állt az állatokkal szembeni erőszakmentességgel, és főleg vallási csoportok és filozófusok népszerűsítették. Sokak számára ismertelen tény, hogy a 4-6. században a vegetarianizmus szinte teljesen eltűnt Európából. A szigorú, húsmentes étkezés a középkori szerzetesrendek egyik fő alapszabályává vált. A szerzetesek elsősorban aszketikus okok miatt tartózkodtak a húsfogyasztástól viszont halat fogyasztottak, tehát valójában nem vegetáriánusok, hanem pescetáriánusok voltak. A vegetarianizmus a reneszánsz idején kezdett újra teret hódítani Európában, de szélesebb körben csak a 19-20. században terjedt el.

A vegetáriánus étrend jellemzői

A vegetáriánus étrend, ahogy a neve is jelzi, olyan ételeken alapszik, melyek előállításához nem használtak sem húst sem állati eredetű szövetet (pl.: zselatint). Nyugaton a lakto-ovo vegetarianizmus a legelterjedtebb, mely megengedi a tojás és a tejtermékek fogyasztását. Tradícionálisan vegetáriánusnak tekinthető minden olyan étel, pl.: gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és magvak, melyek mindig is a zöldség alapú étrend részei voltak. A hús helyettesítésére és fehérjepótlásra az étrend követői szójatermékeket, például szejtánt, tofut és tempeht használnak. Megfelelő fűszerezéssel szinte észre sem vehető a különbség. A szigorú étrendet követő vegetáriánusok állati eredetű tejtermékek helyett növényi italokat fogyasztanak. A vegetarianizmusnak nagy hagyománya van Ázsiában. A kínai, az indiai, az indonéz, a japán, de még a koreai konyha jellegzetes fogásai is jellemzően zöldség alapúak.