Rézpatkó Vendéglő

Értékelések

• 

  Csilla Dósa-Bugner 2017. Május 27.

  Meg voltam elégedve. Interneten néztem ki az éttermet és pont annak felelt meg,amire számítottam,nincs túl- vagy alulértékelve. Magyaros konyha,nincsenek túlfűszerezve az ételek,az adagok pont megfelelőek és a hőmérsékletük is. Csak az italokkal voltam kissé elégedetlen, a hőmérsékletükkel. Nagyon jól éreztük magunkat. Azoknak tudom ajánlani,akik egy egyszerű,kellemes közös estét szeretnének eltölteni barátokkal,családdal.

  Jelentés
• 

  Németh Éva 2010. December 21.

  Házassági évfordulót ünnepeltünk az étteremben, gyerekeinkkel és unokáinkkal. Négy unokánk (7 hónapostól 8 évesig terjedő korosztály) igencsak próbára tették a két felszolgáló türelmét, de dícséretükre legyen mondva, nagyon-nagyon türelmesen viselték a három nagyobb gyerek rohangálását, és a pici sírását.
  
  Az ételek nagyon finomak voltak (kivéve a bakonyi bordát, ami a férjem szerint kemény volt), a töltött libanyak fokhagymás mártással és a sült csülök juhtúrós galuskával különösen finom volt! Az adagok éppen a megfelelő mennyiségűek voltak. A desszert (különösen a somlói galuska) isteni! Az italok megfelelő hőmérsékletűek.
  
  A két felszolgáló türelmes, figyelmes, jókedélyű és borzasztóan gyerekszerető!
  
  Az étterem, a teríték és a mellékhelyiség is tiszta, semmi kivetnivalót nem találtunk.
  
  Mindent összevetve nagyon meg voltunk elégedve, ajánljuk az éttermet másoknak is, és mi is visszatérünk!

  Jelentés
• 

  Bakonyi Zoltán 2010. Március 7.

  Vasárnapi családi ebédhez foglaltunk négyszemélyes asztalt, helye a nem dohányzó teremben, az ablak mellett épp jó volt.
  Figyelmes, udvarias, ugyanakkor kedélyes hangulatú volt a felszolgálás.
  Én magam orjalevest és bakonyi módra készült sertésjavát rendeltem.
  Az elsőrangú levest gusztusos cseréptányérban kaptam, utoljára apósom főzött nekem ilyen finom orjalevest (akkor még a Rézpatkó helyén egy működő kovácsműhely volt).
  A sertésjava olyan IGAZI volt, galuskával, finom gombás-tejfölös mártással, szalonnával, két szép szelet puhára párolt hússal, saláta-káposzta körettel; az én tányérom lett először üres, legszívesebben ki is törölgettem volna egy darab kenyérrel.
  Csúszott rá a finom Zipfer.
  Az étlapról választottakkal a többiek is elégedettek voltak, pedig Anyuka elsőrangú házikosztja magas mércét jelent.
  Nem először és nem utoljára voltunk a Rézpatkó vendégei.
  Köszönet a szakácsnak és a felszolgálóknak !

  Jelentés
• 

  ri...@gmail.com 2010. Február 22.

  Torkos Csütörtökre szerettünk volna asztalt foglalni telefonon, de sajnos már nem volt szabad hely, azonban felajánlották nekünk, hogy pénteki napon mehetünk, viszont 50% helyett 40% kedvezményt tudnak biztosítani. Ekkor megkérdeztük, hogy az italokra is vonatkozik-e az engedmény, amire mondták, hogy természetesen.
  Pénteken odaérkezve nem siettek túlságosan a fogadásunkra a pincérek, persze nem vagyunk sem miniszterek, sem VIP vendégek, de azért jól esett volna, ha nem mi kell odamenjünk a pultig, a pincérekhez, hogy ugyan hova ülhetünk. Leültettek minket egy asztalhoz, ami - mivel közel volt a pulthoz és a konyhához - nem volt túl hangulatos. A "hogy jutottál tegnap haza béla?" és egyéb kérdések (melyeket kintről beordítottak a konyhába) nem hozták meg a várt hangulatot. Pár perc után halkabban folytatták / vagy hozzászoktunk, de már nem voltak zavaróak. Próbáltam az abroszon lévő viaszfoltokra nem koncentrálni, és kritikusságomat asztalrendezésbe fojtottam (egész szép lett a teríték utána).
  A felszolgálók semmiféle tiszteletet nem mutattak irányunkba, (illetve próbáltak normálisak lenni, de sehogy sem jött össze) és amikor kértünk volna kétszemélyes fatálat - amit az előző hozzászóló is véleményezett -, a pincér annyit mondott, hogy nem ajánlaná. Kicsit furcsa volt, de hittünk neki, úgyhogy én rendeltem egy "Magyaros Szűzérmék"-et, párom pedig valamilyen boros-gombás marhahúsos ételt.
  Az étellel a fő problémám az arány volt. Kevesebb hús volt a tányérokon, mint azt az éttermekben megszoktuk, és a köret ehhez képest rengeteg volt. Egyszerűen nem volt arányban. Páromnak a köret is kevés volt... Ízre finom volt mindkettőnké, ezzel nem igazán volt probléma. De a fele köretem megmaradt, amikor a hús már rég elfogyott (pedig jellemző rám, hogy beosztom mindig a mennyiségeket még otthon is - az utolsó falatra is jusson minden :)).
  Amikor a számlát kértük, egy kis kézzel írott fecnit kaptunk, rajta az árakkal, és a levonásokkal (mondanom sem kell, hogy az italból nem lett levonva a 40% kedvezmény). Kifizettük, eljöttünk, és átmentünk a csillaghegyi cukrászdába desszertet enni.
  Az biztos, hogy ide nem jövök többet.
  Ha már évente egyszer-kétszer eljutok étterembe, én valahogy nem ilyen minőséget és hangulatot várnék el.

  Jelentés
• 

  Nguyen xuan hai 2010. Február 18.

  Torkos csütörtök alkalmával gondoltuk meglátogatjuk az említett helyet. Nem frekventált terület, kiesős része Óbudának, reméltük emiatt családiasabb lesz a hangulat, kedvesebbek a kiszolgálók, mint a nagyon pörgős helyeken. Mellesleg 2008 legjobb 3. kerületi étterme!
  
  Belépéskor az ajtóban fogadtak, egyből kérdezték melyik részre szeretnénk ülni. Nem volt füstös a dohánymentes terület, de igazából a dohányos részen se lehetett nagyon érezni. A falakon képek, hangulatos díszek. Halk zene szól, dallamosak, nem rádióból!
  
  Hangulat majdnem tökéletes, de csak azért mert ennél vannak jobbak, hiba itt sincsen.
  A felszolgálók csakugyan figyelnek amire tudnak, bár nem profik, de kedvesek. Mindenesetre információval ellátnak.
  
  Na de térjünk rá az éttermes étkezés lényegére.. az evésre. Illetve a legelső üdítő. Gépi üdítő.. legalábbis a jeges tea mindenféleképpen az, és inkább van víz íze, mint tea íze. Botrányos, még szerencse, hogy a gyümölcslé dobozos.
  
  Ezek után már kopogó szemekkel vártuk, hogy a fatálas rendelést kihozzák. Belső őrjöngést éreztem, amikor lerakták az asztalra, duzzadó húsok a fatányéron, a kihívás, hogy legyűrjem a kaját, a versenyszellem. A tálalás olyannyira jó, hogy remekül elrejti a valódi ételt. Ahogy elkezdtük falni a tálat.. rájöttünk hogy igazából nem is áll másból a fatálas bőségtál, csak fából... meg burgonyából. Ezzel együtt dicsérném a szakácsokat.. egyrészről azért, mert az ízhatás ugyan nem volt annyira rossz, sőt egészen élvezhetőek voltak egyes falatok, másrészről viszont a húsvágási képességük annyira kifinomult, hogy olyannyira vékonyan tudják szelni a sertést, hogy már szinte át lehet látni rajta. Nem túlzásképpen írom, de a panírozott sertésszeletben a prézli vastagabb mint maga a hús. A hatalmas fatányéros éppen ezért nem egész 20 perc alatt el is fogyott, míg éhségérzetünk megmaradt.
  
  No nem akarom szaporítani a szót, és panaszkodni se, mert a hely maga jó! Lehet, hogy csak mi fogtuk ki a rossz napot, vagy pont a torkos csütörtök miatt spórolták ki az anyagot, de biztosan nem térek vissza ide. Keresve se talál az ember húst ebben az étteremben, aki jól akar lakni, az ne ide menjen. Egyszerűen bosszantó, hogy egy ilyen jó helyet pont a lényeg, azaz az étel húz le. Összességében adnék egy 3-ast, pedig minden más az ételen kívül magas pontot érdemel.
  
  Mindenkinek további jó barangolást.

  Jelentés